Félig olasz félig magyar..
2008 január 29. | Szerző: Veracat
Füstös tagliatelle
Hozzávalók: kb 20 deka főtt, füstölt csülök, ugyanannyi füstölt, csípős kolbász, 1 csomag pikáns Bertolli szósz, egy darab füstölt sajt, egy fej hagyma, két gerezd fokhagyma, fűszerek:oregano, bazsalikom, só, bors, pirospaprika, egy zacskó zöld tagliatelle (szélesmetélt), egy pohár vörösbor
A maradék csülköt apró darabokra kockázzuk, a kolbászt felkarikázzuk, a hagymát apróra vágjuk, a fokhagymát összepréseljük. Egy kevés olajon ezeket összepirítjuk, akkor jó, ha a kolbásznak kisült a paprikás zsírja és átitatta a csülköt is. Ezután a tasaknyi Bertolli szószt beleöntjük, majd kevés sóval, frissen őrölt borssal, oreganoval és bazsalikommal összeforraljuk. Végül beleöntjük a vörösbort és kb 5 percig még főzzük. Közben feltesszük a tésztát sós vízben főzni és lereszeljük a sajtot. Ha a szósz elkészült és a tészta már finom puha tányérra szedjük és meghintjük a sajttal. A maradék vörösbort fogyasztjuk hozzá
Megjegyzés: vigyázzunk, ne sózzuk túl a mártást, mert a csülök és a kolbász is sós általában. Csinálhatjuk hagyományos paradicsomszószból is, de a Bertolli, bármennyire is nem szeretem a félkész ételeket, nekem bejött. Természetes alapanyagokból, tartósítószer nélkül készülnek. Mindenképp száraz v félszáraz vörösbort válasszunk hozzá.
Extrém vadpástétom
2008 január 13. | Szerző: Veracat
Azt hiszem a decemberi magyar konyhából támadt az ötletem, hogy vadas aszpikot kellene gyártanom. Nagyon sokáig meg is maradt a terv szintjén, mert igazán nem alakult ki hogy mit mivel kéne összekombinálni. Aztán a Lehelen jártam és az étterembe kellett fácán, és hirtelen beugrott, összeállt a recept. A mellette lévő standon találtam egy kis finom szarvascombot is, már csak zöldséget és vmi pikánsat kellett hozzágondolni.
Íme a recept, de csak haladóknak ajánlom és csak erős idegzetűeknek. 🙂 Bár, lehet hogy azért nyúlt ilyen hosszúra mert életem első aszpikja lett belőle. :))
Fácános-szarvasos aszpik
Hozzávalók: 1 csomag fácánaprólék, 0,5kg szarvascomb, 1 fej vöröshagyma, 2-3 gerezd fokhagyma, 2 sárgarépa, 1 fehérrépa, 1 szál póréhagyma, egy fél zeller, 2 szem paradicsom, 1 hegyes erős, fűszerek: rozmaring, borókabogyó, egész bors, vegeta, zsálya, 1 üveg rozé bor, 1 csomag fagyasztott feketeszeder v áfonya, 3 csomag lapzselatin, 3 fej gomba
A fácánt feldaraboljuk, a szarvascombot szeletekre vágjuk. Egy kis zsírt teszünk a leveses lábos aljára, azon hirtelen megkapatjuk a szarvasszeleteket, majd felöntjük a borral. Beletesszük a fácándarabokat is, majd telengedjük vízzel, hogy teljesen ellepje. A megtisztított zöldségeket feldaraboljuk és a fűszerekkel együtt a lébe dobáljuk, majd teljesen kis lángon 3 órán keresztül főzzük.
Ha megfőtt, egy kis serpenyőben megpirítjuk a gombát, a póréhagyma és a zeller másik felét felszeleteljük. A fácánhúst kicsontozzuk, gerincforma v szögletes forma aljára rakjuk, ráhelyezük a szarvasszeleteket, majd a lapzselatinnal elkevert, szűrővel megszűrt lét ráöntjük, hogy ellepje. Kicsit hagyjuk megdermedni, kb 2órát, aztán jöhetnek a friss zöldségek, ezeket is ráfektetjük a pirított gombával együtt, majd megint jöhet egy adag zselatinos leves. Ezt is hagyjuk dermedni, közben az áfonya v szeder lecsöpög, aminek a levét az utolsó adag lapzselatinnal elkeverjük, egy kis cukrot adunk hozzá, majd a szedrekkel befedjük az aszpikot és leöntjük a lével. Nagyjából 12 órát hagyjuk dermedni a hűtőben, de lehet egy napot is, majd felszeleteljük.
Krumplipüré illik hozzá, esetleg zöldsaláta.
Jó étvágyat!
Az az isteni zsíros kenyér!
2008 január 2. | Szerző: Veracat
Ehhez először is kell pecsenyezsír. Ami, ugye, nem mindegy hogyan, s miből készül. Nagyanyám csak ritkán használt olajat, legtöbbször ugyanazt a zsírt használta fel újra és újra. Aztán a legfinomabb sűrű zaftos részét mindig beletöltötte egy kis zománcozott láboskába, épp csak akkorába mint egy nagyobb kávéscsésze, majd elhelyezte a mosogató alatt hogy jól megfagyjon. Innen kanalazgattam ki délutánonként és kentem jó vastaghéjú, puha foszlós kenyérre és ettem hozzá finom zöldhagymát. Imádtam az apró belesült kis húscafatokat, a kicsit savanykás kicsit kocsonyás pecsenyerészét.
Ezért is aztán mikor egyszercsak szembetaláltam magam azzal hogy épp kacsamellet sütök megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy ennek bizony finom zsírja leszen. Ez így is történt, mivel a konyhában nem fűtök, egy-két nappal az első adag megsütése után jó kétujjnyi vastag dermedt zsírréteg képződött kedvenc mélyfalú tepsimben. Aztán, karácsony 2dik napján újrafelhasználtam, ugyancsak finom kacsa s liba sütéséhez. Majd miután kicsit meghűlt, de még dermedés előtt leszűrtem és befőttes üvegbe töltöttem, az ablakba állítottam dermedni.
Első kísérlet gyanánt rozskenyérre kentem jó vastagon, kis hideg kacsamellét szeleteltem rá, arra került a cikkekre vágott sóval kicsit leveteresztett hagyma, majd pirospaprika és só. Hmmmmmm! Egyszerűen issssssteni :)))
Majd miután a husi elfogyott, jöhettek a különféle zöldségek. Ugyancsak szeletelt kenyér szolgált alapul, erre karikáztam póréhagymát, egy-egy szelet paradicsomot, kis vegetát, sót és bazsalikomot szórtam.
Aztán a nyálcsorgató ínyenc fajta, mikor a kacsa vagy libamájat lesütjük, de nem vesszük ki a zsírból, hanem hagyjuk megdermedni. Majd hidegen szeleteljük, alá kenünk kicsit a zsírból, tetejére pedig apróra cikkezett lilahagymát hintünk és pirospaprikával sóval ízesítjük.
Végül az utolsó, melegített verzió, amikor pirítósra kentem rá, épp csak megolvadt rajt, a kis darabkák étvágygerjesztően korcsolyáztak, előtte a kenyeret megfokhagymáztam ahogy kell, majd a tetejére is szórtam kis pépet végül friss petrezselyem zölddel és csípős zöldpaprikával ízesítettem.
Az ember hajlamos arra, hogy elfelejtse régi idők jó kis receptjeit, mikor még semmi nem volt ilyen bonyolult és a legegyszerűbb dolgokból alkottunk nagyon finomat.
Jó étvágyat!!
Előkarácsonyi bőségtál két személyre
2007 december 15. | Szerző: Veracat
Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne főzhetnénk különleges, bőséges adagokat 2 fő részére is akár.
A mai ebéd úgy kezdődött, hogy már nagyon régen nem volt időm főzni, mert a szombatunk általában túlságosan zsúfolt volt, vasárnap egyedül, egymagamnak nem akartam, hétközben pedig hozzászoktam hogy az étteremben eszem. Ezért ma, miután reggel kidobott az ágy úgy döntöttem, hogy hasznát veszem újdonat Lehel-piacos ismeretségeimnek. Vagyis felkerekedtem husivadászat iránt. A kedvencem az Attila baromfi, akik a galérián kínálják mindenféle finomságukat. A főnök egyből megismert és már válogatta is nekem a 2 darab szépséges, jócskán zsíros libacombot, és hozzá két közepes méretű kacsamáj darabot is. Ajánlott hozzá zsírt is, hiszen a kacsa és libamájat saját zsírjában a legjobb kisütni, de nekem más terveim voltak. Aztán már csak pár szem zöldséget, savanyúságot, sört, bort kellett beszereznem és kis kitérővel indultam haza a kincseimmel.
Egyből nekiálltam főzni, mert tudtam, hogy ez hosszadalmas meló lesz, mire mindennel elkészülök. Viszont, nagyon finoman sikerült, drágám dícsérte is szájnyalogatva. 🙂 Íme a siker (egyik) receptje:
Fehérboros libacomb, kacsamájjal, zöldségekkel
Hozzávalók: 2 zsíros, bőrös libacomb, 2 darab kacsamáj, kb20dkg gyöngyhagyma, 10dkg apró fejű konzerv gomba, 8 szem koktélparadicsom, negyed fej lilakáposzta, egy üveg fehérbor, egy üveg barnasör ( Dreher Bak pl), olaj fűszerek: borókabogyó, bors, kakukkfű, zsálya, pirospaprika, rozmaring, só, cukor
Elkészítés: egy tepsibe öntünk egy kevés olajat, beleszórunk pár szem egész borsot, késlappal összenyomott borókabogyót, majd kicsit lemosva belefektetjük a libacombokat. Megszórjuk kakukkfűvel, rozmaringgal, zsályával, és őrülünk rá egy kis borsot, majd az egészet felöntjük az üveg bor kb felével. 200°Con gyakran locsolgatva kb másfél órán át sütjük.
Ha már szép piros és finom puha, ezt villával ellenőrizhetjük, akkor megfogjuk a két darab kacsamájat, lemossuk, majd óvatosan belefektetjük a tepsibe. Eddigre a combnak már kisült a zsírja és a fehérborral és az olajjal isteni kombináció a máj kisütéséhez. Ha szükséges öntsük fel annyi olajjal, v borral, hogy szinte teljesen ellepje, különben nagyon gyorsan kisül a zsírja és a máj összeesik. Ezután vegyük lejjebb a lángot 180°Cra és kb fél óra alatt készre sütjük. Közben olajat, mézet és barnasört összekeverünk, és ezzel kenegetjük a combokat meg a májat.
Közben a negyed káposztát csíkokra vágjuk, egy kis fehérborral és pirospaprikával, sóval, cukorral feltesszük főni. Nagyjából két óra hosszat főzzük, közben az elpárolgott bort vízzel pótoljuk, különben nagyon savanyú lesz.
Végül pedig a gombafejeket félbevágjuk, a gyöngyhagymát lemossuk, a koktélparadicsomokat szintén félbe vágjuk. Egy kis olajba beleszórunk rozmaringot, zsályát, kakukkfüvet, borsot őrölünk bele, majd rádobjuk a gombát és a hagymát és jól összepirítjuk, majd vegetával megszórjuk, végül hozzákeverjük a koktélparadicsomokat is. Kicsit hagyjuk hogy levet eresszen, majd félrehúzzuk a tűzről.
Amint elkészültünk mindennel egy tányérra egymás mellé helyezzük a combot és a májat, köréje kanalazzuk a gombás egyveleget, 3/4részig, az utolsó negyedre pedig káposztát rakunk.
Barnasört kínálunk mellé. Ha a zöldségköretet nem érezzük elég laktatónak, akkor krumplipürét vagy hagymás tört krumplit is adhatunk még mellé.
Ínyencek eledele
2007 november 27. | Szerző: Veracat
Miután itthon átlapoztam a legelső recept, ami megfogott belőle, a mustáros gyümölcsmártás volt. Elkezdtem gondolkodni, milyen húst, milyen módon, esetleg salátát, köretet tudnék kreálni hozzá és megszületett a következő recept:
Kacsamell mustáros gyümölcsmártással, tócsnival tálalva
Hozzávalók: 2 szép darab kacsamell, bőrével, zsírjával együtt, 1 üveg fehérbor, a mártáshoz: idénygyümölcsök, pl alma, körte, esetleg konzerv sárga v őszibarack, két kanál dijoni mustár ( magos mustár), két kanál méz, szegfűszeg, a tócsnihoz: 1-2 szem közepes krumpli, egy pohár tejföl, liszt, só, fűszerek: borsikafű, bazsalikom, kakukkfű, só, bors, pirospaprika
A kacsamelleket alul-felül befűszerezzük a borsikafűvel, bazsalikommal, kakukkfűvel, sóval, borssal és paprikával, majd egy tepsibe öntjük és 2-3dl fehérbort öntünk alá. Lassú tűzön nagyjából egy órán kersztül sütjük. Akkor tökéletes, ha a közepe rózsaszín marad. Ezalatt egy-egy almát, körtét, sárgabarackot meghámozunk és felkockázunk, majd annyi hideg vízzel, hogy ellepje feltesszük főni. Amikor elfőtte a levét és megpuhult, akkor a maradék lét is lecsöpögtetjük róla, miközben egy lábosban 1.5 dl bort forralunk össze a mézzel és a szegfűszeggel. A gyümölcsöket botmixerrel pépesítjük, majd hozzákeverjük a forralt bort és két kanál dijoni mustárt.
Közben a kacsát időről időre meglocsoljuk annak kisült zsírjával, majd olajat hevítünk és összekészítjük a tócsni tésztáját. A nyers, meghámozott krumplit lereszeljük, egy pohár tejföllel és annyi liszttel kikeverjük, hogy lágy masszát kapjunk belőle, majd jól megsózzuk. Forró olajon aranybarnára sütjük.
Az átsült kacsamelleket a tányér aljára fektetett két tócsnira helyezzük, majd körben mellé kanalazzuk a gyümölcsmártást, egy-egy gyümölcscikkellyel díszítve tálaljuk.
Megjegyzés: burgonyafánk is jól illik hozzá, ha pedig igazán pikáns ízre vágyunk, akkor tárkonyos ananászlekvárral is tálalhatjuk.
Jó étvágyat!
Burgonyabomba
2007 november 15. | Szerző: Veracat
Burgonyabomba
Hozzávalók: kb 5 szem nagyobb krumpli, 3-4 szelet bacon szalonna, fél szál póréhagyma, egy szál sárgarépa, egy fél kaliforniai paprika, kb. 10dkg kecskesajt, friss petrezselyem, fűszerek: oregano, bazsalikom, bors, petrezselyemzöld, majonézhez: olaj, 1 tojássárgája, kiskanál mustár, ugyanannyi citromlé, cukor, só, fehérbors
Elkészítés: A krumplikat alufóliába csomagolva a sütőbe rakjuk és 200°Con nagyjából egy órát sütjük, villával ellenőrizzük, ha megpuhult akkor kész van. Addig a baconszalonnát egy serpenyőbe fektetjük, rádobjuk a karikára szeletelt póréhagymát, nyakon öntjük egy kis olajjal és beletesszük a fűszereket. Lassú tűzön megpirítjuk, majd félretesszük. Ezután a tojássárgából majonézt készítünk és belereszeljük a sárgarépát, kockára vágjuk a paprikát, és belemorzsoljuk a kecskesajtot. Ha a krumplik megsültek, félbevágjuk, a fóliát kosárkaként meghagyjuk körülötte, majd a közepét kicsit összetörjük és egy kis vajjal pépesítjük, erre halmozzuk rá a majonézes zöldségeket, majd a tetejükre a forrón tartott bacont és leöntjük a hagymás olajjal. Friss petrezselyemmel díszítjük.
Megjegyzés: kecskesajt helyett bármilyen sajtot használhatunk hozzá.
Forró menü a hűvös őszi napokra
2007 november 5. | Szerző: Veracat
Kezdjük az elején. Fázós típus vagyok, már ilyenkor elkezdem gyűjtögetni az olyan recepteket, amik kandalló és ropogó tűz nélkül is melegséget varázsolnak körém. Átforrósítják a testem és a lelkem, megnyugtatnak, feldobnak. Főleg, ha még egy kis édességet is csempészek az ételekbe.
Az alábbi menüt nem egyszerre készítettem el, mert elszoktam már a 3fogásos ebédektől, vacsoráktól, viszont, ahogy meggondoltam, nagyon jól illenek egymáshoz. Szóval akár külön-külön akár egyszerre is tálalhatók.
Tejszínes sonka-gomba leves
Hozzávalók: 20dkg sonka, 20 dkg gomba, 1 fej hagyma, 5dl tejszín, 1 gerezd fokhagyma, vegeta v 1db leveskocka, fűszerek: szerecsendió, bors, só, bazsalikom
Elkészítés: a hagymát félbevágjuk, majd vékony félkarikákra szeleteljük. Egy kis olajon megfuttatjuk, a gerezd fokhagymával együtt, majd hozzádobjuk a vékony csíkokra darabolt sonkát és a szeletelt gombát. Együtt pirítjuk őket kb 5 percig, majd felöntjük a tejszínnel és hagyjuk megrottyanni. Utána a leveskockát vagy a vegetát feloldjuk vízben, hozzáöntjük a leveshez és kb még 10 percig főzzük. Önmagában, vagy sajtos pirítóssal is tálalhatjuk.
Megjegyzés: gomba helyett készíthetjük zöldborsóval vagy spárgával is. Mivel nagy divat mostanság, tehetünk bele bazsalikom helyett tárkonyt is.
Chilis sütőtökragu
Hozzávalók: 50dkg darált marhahús, kis méretű sütőtök, 1db piros californiai paprika, 2-3 piros chili paprika, 1 fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, kb 1 liter Sangria (vörös,édes gyümölcsbor), fűszerek: kakukkfű, boriskafű, só, vegeta, bors
Elkészítés: a hagymát apró kockákra vágom, olajon megfuttatom, majd a darált húst és a fokhagymát hozzákeverem és együtt pirítom őket. Ha kicsit megpirult felöntöm kevés sangriával, hozzáadom a kockára vágott sütőtököt, paprikát és chilit. Felöntöm a maradék borral, majd a fűszereket beleszórva kb fél órán keresztül, lassú tűzön, fedő alatt, készre főzöm.
Megjegyzés: az eredeti receptben a bor helyett paradicsompüré és húsleves szerepel érdemes azzal is kipróbálni. Köret nélkül is nagyon finom, de ha egytálételként tálaljuk, akkor adjunk mellé rizstésztát köretnek. Nagyon jól mutat ha a kivájt tökhéjban tálaljuk.
Sült alma
Hozzávalók: 6db alma, egy üveg baracklekvár, 30-40 dkg dió, 1db citrom, egy kevés méz, fahéj, gyömbér
Elkészítés: az almákat kicsumázzuk, majd a belsejét meglocsoljuk a citrom kifacsart levével és egy tepsibe állítjuk. Összekeverjük a durvára tört diót a lekvárral, a fűszerekkel, a lereszelt citromhéjjal, majd az almákba töltjük. Kb negyed óra alatt megsütjük, majd még forrón rácsöpögtetjük a mézet és 2-3 percre visszatoljuk a már lekapcsolt sütőbe.
Megjegyzés: ha fokozni akarjuk, vaníliapudingot is készíthetünk hozzá, azzal leöntve tálalhatjuk.
Nos, remélem találtatok kedvetekre valót, jó étvágyat és jó melegedést! :o)
Emu ahogy még sosem …
2007 október 12. | Szerző: Veracat
Kezdjük azzal, hogy az emunak szinte mindene hasznosítható. A húsát és a tojását meg lehet enni, a bőrét cipőkészítésre, lábának alsó, pikkelyes részét pedig pénztárcák, övek készítésére lehet felhasználni. A tolla remek hőszigetelő, de díszítésnek is szép, csontjából pedig ajándéktárgyak lesznek. Emellett a zsírja is hasznosítható, ugyanis sokkal finomabb, egészségesebb, mint pl az olaj. Megvastagítja a bőrt ezáltal csökkenti az öregedés tüneteit.
Egy emuból általában 10-12kg húst lehet nyerni. Vörös húsa van, koleszterinszegény, ezért pl szívpanaszokkal küzdőknek is kifejezetten ajánlják. Magas a vas, magnézium, kálium, mangán, foszfor és cinktartalma, valamint kiváló B-vitamin forrás.
Általában 12-14 hónapos korukban vágásérettek az állatok, egy emuból nagyjából 10-12kg húst lehet nyerni. Nagyon finom, kicsit édeskés, mint általában a vadhúsok, ezért kifejezetten illenek hozzá a kicsit édesebb köretek, ill pácolni is édesebb fűszerezéssel érdemes, kihozza az igazi aromáját.
Na igen, most már tudjuk hogy néz ki, milyen hasznos és különleges íze van, de hogy ismerkedtem meg én az emuval? Hát életem mézétől kaptam ajándékba egy kis husit, őhozzá találtak be az étterembe emberkék akik ezt a szárnyast népszerűsítik itthon. Persze, a kis ínyenc egyből belement a dologba és hozott nekem is egy adagra valót, mert mindig érdekli, én a főzőfenomén mit tudok kihozni egy-egy különlegesebb alapanyagból.
Miután elolvastam a tájékoztató füzetet, amit kaptam mellé, sokáig gondolkodtam. Igazából, mivel tudtam, hogy vörös hús, a pác alap elég hamar összeállt a fejemben, viszont tényleg szerettem volna mellé valami különlegeset készíteni. Olyasmit, ami kiemeli az ízét. Aztán egyszer csak beugrott.
Vörösborban pácolt emu, fetakrémmel és diós krumplipürével
Hozzávalók: kb egy kiló emuhús vastagabb szeletekre vágva, egy üveg vörösbor, fokhagyma, 1 kis doboz tejföl, 6-8 szem fekete olivabogyó ( lehet szeletelt is), két kb egy centis fetasajt szelet, 5-6 szem krumpli, tej, vaj, 2-3 nagyobb jégsaláta levél, fűszerek: zsálya, borókabogyó, egész bors, borsikafű, só, bors, cukor, oregano, friss petrezselyemzöld, egy-két szál egész rozmaring, egy marék durvára tört dió
A hússzeleteket egy tálba fektetjük, leöntjük vörösborral, olajjal, hozzádobjuk az egész borsot, a zsályát, borókát, borsikafüvet, fokhagymát nagyobb darabokra vágva, majd kb. 24 óra hosszat állni hagyjuk.
Ha kellően összértek az ízek, fogunk egy lábost, belefektetjük a hússzeleteket, majd leöntjük a páclével, beletesszük a friss rozmaring szálakat is és lassú tűzön kb 3 óra hosszat főzzük. Ha kezd párologni a leve akkor vizet adunk hozzá.
Közben elkészítjük a fetakrémet. A fetasajtot szétnyomkodjuk villával, összekverjük a tejföllel, fokhagymával, borssal, oreganoval, és friss petrezselyemzölddel kikeverjük, majd beleszórjuk a karikára vágott fekete olivát. Hűtőbe tesszük.
Amikor a hús már majdnem kész nekikezdhetünk a krumplipürének. A kockára vágott krumplit sós vízben puhára főzzük, majd szétnyomkodjuk v átpaszírozzuk. Kevés vajat adunk hozzá amivel habosra keverjük, aztán hozzáöntjük a tejet is. végül borssal, sóval és cukorral ízesítjük. Kicsit édeskés kell legyen az íze, hogy az utoljára beleszórt maréknyi durvára tört dióhoz jobban passzoljon.
Ha a hús már jó puha ( villával megbökve tudjuk meg), kiszedjük a levéből, tányérra helyezzük, ha úgy érezzük, kell hozzá, akor a pácléből besűríthetünk egy keveset és szószként leönthetjük vele, majd egy salátalevelet teszünk mellé, ebbe kanalazzuk bele a fetakrémet. Mellé habzsákkal, vagy kanállal megformálva gombócszerűen kinyomjuk a krumplipürét. A páclében főtt rozmaringszárral, friss petrezselyemzölddel díszítjük.
Sajnos képet nem tudok mutatni róla, de ígérem ha legközelebb készítek, akkor nem felejtem el. Jó étvágyat!
Kedvenc sütijeim..
2007 október 7. | Szerző: Veracat
Abban a szerencsés helyzetben voltam gyerekként, hogy mindkét nagyanyám velünk élt, egy közös udvarban. Mivel egyikőjük “úriházból” való volt a másik pedig “falusi parasztasszony” teljesen máshogy és másféle ételeket szerettek készíteni.
Az egyikőjük, anyai nagyanyám, csak Sági mamának hívtuk, hihetetlenül erős akaratú, karakán nőszemély volt, aki sosem rejtette véka alá a véleményét. Azt hiszem, azok után, amiket megélt ehhez joga is volt. Képes volt teljesen egyedül nekiállni pl lekövezni az ösvényt a házától a kapuig, mert a férje nem csinálta meg, vagy épp bárkivel szembeszállt, aki a családját bántani akarta. Nagyapámat elvesztette a háborúban, nagyon sokszor hallottam a történetet, ahogy éjjel, álmában meglátogatta nagyapám szelleme, hogy elbúcsúzzon tőle. Ő aztán egyedül felnevelte 7 gyerekét, sosem ment férjhez újra, mégis azt hiszem, boldog volt. Minden hétvégén wartburgba ültünk és körbelátogattuk a gyerekeit, akik a közelben éltek. Csak élete utolsó évében volt már nagyon rosszul, mégis, azt hiszem, elégedetten ment el. Őrá nagyon büszke vagyok.
Legkedvesebb sütijeim, édességeim, amiket azóta is úgy csinálok, ahogy tőle tanultam:
Diós habcsók
Hozzávalók: 4 tojásfehérje, 30dkg porcukor, 20dkg dióbél, vaj liszt.
A tojásfehérjéből a cukorral kemény habot verünk, majd az edényt gőz fölé állítva addig verjük tovább, míg be nem sűrűsödik. Ezután a negyedekre vágott dióbelet hozzákeverjük. A tepsit kivajazzuk vékonyan, majd ki is lisztezzük, és erre nyomjuk habzsákból, vagy, ahogy nagyanyám csinálta, egyszerűen egy kanállal kiadagoljuk a masszát. Aztán előmelegített, de nem túl forró sütőbe tesszük, (kb130fok), mert nem sülnie, csak szikkadnia kell. A sűrűsége akkor jó, ha a tepsibe adagolva nem folyik szét. Egyébként nagyon sokáig eláll, nem keményedik meg, vagy akár karácsonykor a fára is felfűzhető habkarika helyett.
Aztán egy másik kedvencem, amiből kiskoromban akár egy lábossal is meg tudtam enni, finom házi baracklekvárral, vagy porcukorral, az isteni..
Császármorzsa
Hozzávalók: 30dkg búzadara, 3 tojás, 4.5dl tej, 10dkg zsír v margarin, 10dkg cukor, só
A cukor felét keverjük bele a langyos tejbe, adjunk hozzá kicsi sót, majd áztassuk bele a búzadarát. A tojások sárgáit keverjük el a maradék cukorral, a fehérjékből pedig verjünk kemény habot. Amikor a dara megduzzadt (felszívta a tejet), keverjük hozzá a tojássárgát és a habot is. Egy lábosban hevítsük fel a zsiradékot, öntsük bele a masszát, s fakanállal folyamatosan kevergessük, míg szét nem esik kisebb darabokra, morzsákra.
Ha már kellően darabos, forrón tányérra szedjük és porcukorral vagy baracklekvárral ízesitjük, majd tálaljuk.
Másik nagyanyám Rózsi mama bár legtöbbször a konyhában sürgölődött és otthonkát viselt, mégis körül lengte az elegancia. Nagyon szerettem vele templomba járni, vagy délutánonként átosonni hozzá egy kis pecsenyezsíros kenyérre vagy sült lecsókolbászra. Nagyapámmal, aki sajnos hamar eltávozott, azt a családmodellt teljesítették meg, amilyet én is szerettem volna. Bár sokszor volt rá mérges, pl mikor nagyapám tojássárga cukorral való kikeverése közben a felét kinyalogatta a tálból, mégis összetartóak voltak és láthatóan nagyon szerették egymást. Miután az államosítás őket is elérte sokmindent elveszítettek, mégis, számomra úgy tűnt, sosem bánták igazán. Rózsi mama volt a családban a tortafelelős. minden születésnapra, névnapra ugyanazt a tortát kaptuk mindannyian, mégsem untam meg sosem. A mai napig ha megérzem valahol a kakaókrém illatát, összekapcsolódik a francia drazsé és a piskóta ízével.
Születésnapi torta
Hozzávalók: a piskótához:5 tojás, 20 dkg cukor,
A tojások fehérjéből hat evőkanálnyi vízzel habot verünk. A lisztet elkeverjük a sütőporral. A tojássárgáját a cukorral habosra keverjük, majd hozzáadagoljuk a felvert habot, végül pedig a lisztet. A masszát kör alakú tortaformába öntjük és előmelegített sütőben kb fél óra alatt készre sütjük. Ha kihűlt, akkor félbevágjuk, hogy két egyforma körlapot kapjunk, majd az egyiket tálcára, vagy tortatálra helyezzük.
A tejszínt beleöntöm egy lábosba, hozzáadom a kakaóport, majd addig főzőm lassú tűzön, míg be nem sűrűsödik. Ezek után belekeverek egy kocka Ramat, addig keverem, míg teljesen elolvad benne. Hagyom kihűlni, miközben habverővel (gépivel gyorsabb) a másik kocka Ramat és a porcukrot habosra keverem. Fokozatosan adom hozzá a cukrot, és kóstolom, hogy elég édes-e. Amikor már jó habos hozzákeverem a kihűlt kakós masszát is és egynemű krémmé dolgozom össze őket. Végül az alsó tortalapot megkenem a krém felével, majd ráhelyezem a másik lapot, és kívűlröl bekenem a maradék krémmel. Díszítésként pedig a tetejét körberakom a francia drazsé színes cukorkáival.
megjegyzés: a piskótát készen is vehetjük ha félünk attól, hogy összeesik, a francia drazséból esetleg az ünnepelt nevét is kirakhatjuk. A krém akkor jó, ha nem túl édes, mert a díszítő cukorkák is azok.
Végül pedig egy olyan kekszreceptet szeretnék bemutatni, ami akár hetekig is eláll anélkül, hogy megkeményedne vagy megromlana. Egyszerűen csak tegyük sütisdobozba és tároljuk hűvös helyen. Teához, reggeli kávéhoz kiválóan alkalmas.
Sajnos a sütő nevét, amit Rózsi mama használt nem tudom, de azt hiszem, gofrisütőben is el lehet készíteni.
Rácsos keksz
Hozzávalók: 1kg liszt, 50dkg margarin, kevés só, 3 tojás, 50dkg cukor, mokkáskanál sütőpor.
A lisztet elkeverjük a sütőporral, majd összedolgozzuk a többi hozzávalóval. Ha elkészült apró kis golyókat formálunk belőle, amiket a gofrisütőbe helyezünk és 5-10 perc alatt készre sütünk
Ha valakinek van a hagyományos sütője hozzá, akkor azt kissé megvajazzuk, majd ráhelyezzük a tűzhely lángjára, amikor átforrósodott, akkor szétnyitjuk, belerakunk egyszerre akár 4-5 golyócskát is, majd összecsukjuk, 5 perc után megfordítjuk, majd ha szép aranybarnára sült tálba szedjük.
Saláta-álmok
2008 február 18. | Szerző: Veracat
Bevallom őszintén, mikor először merült fel az ötlet, hogy kicsit frissíteni kéne a déli menük kínálaton, és ebben nekem tevékenyen is szerepet kell vállalni, akkor kicsit beparáztam. Még soha nem főztem “nagyüzemben” és aggódtam, hogy nem fogom eltalálni a fűszerezés, a hozzávalók, az összhatás mértékét és ehetetlen, íztelen kulimászokat fogok csak alkotni.
Szerencsére, nem így lett, legutolsó sikerem az 50 gombócnyi töltött káposzta is ehető lett.
Íme néhány saláta recept, akár ebédre, akár köretnek hús mellé, vagy csak úgy önmagában:
Kertész saláta:
Csíkokra vágunk egy fej jégsalátát, egy fél fej káposztát és lereszelünk 2db sárgarépát, felcsíkozunk egy fél kígyóuborkát. Az egészet egy tálba rakjuk, majd külön kis tálkában kikeverjük az öntetet. Ehhez egy doboz joghurtba keverünk 2-3 kanál paradicsompürét, balzsamecettel vagy citromlével ízesítjük, fűszerezésnek vegetát, kakukkfüvet, oreganot és bazsalikomot, metélőhagymát adunk hozzá, majd homogén állagúra keverjük. Ezután ráöntjük a zöldségekre és többször jól átforgatjuk.
Mézes-chilis káposztasaláta
Egy fél fej káposztát felcsíkozunk, 2-3 sárgarépát lereszelünk, majd egy kis erős pistát, olajat, vegetát, mézet, szójaszószt és citromlevet összekeverünk és ebbe forgatjuk bele. Nagyon pikáns, nagyon laktató.
Almás-sajtos kukoricasaláta
Az almát kis kockákra vágjuk és citromlével meglocsoljuk, hogy ne barnuljon meg. Füstölt sajtot is kockázunk hozzá, majd egy konzerv kukoricát öntünk az egészhez. Egy pohár joghurtot és kb ugyanannyi majonézt összekeverünk, oreganoval, bazsalikommal, metélőhagymával és friss petrezselyemmel megszórjuk, majd az egészet jól összeforgatjuk. Az sem baj, ha egy-két órát áll a hűtőben, hogy összeérjenek az ízek. Tálalás előtt csak újra átkeverjük és már fogyasztható is.
Olívás saláta
Ezt a fajtát nyáron tanultam, a törököktől, különleges, de nagyon finom. Két adag kukoricát összekeverünk karikára szeletelt fekete és zöld olivabogyóval, apró kockákra vágott paradicsommal és piros húsú californiai vagy kápia paprikával, és egy-két hegyes erős zöldpaprikával. Majd olajat kikeverünk cukorral, sóval, fehérborssal, kakukkfűvel és összedolgozzuk a zöldségekkel. A kukoricát jól szűrjük le, nehogy levet eresszen és megváltoztassa az ízhatást.
Végül egy igazi ínyencfalat,
Csirkemájas saláta
A csirkemáj darabokat egy kevés zsiradékon megpirítjuk, majd félretesszük hűlni. Piros húsú paprikát, paradicsomot felkockázunk és egy fej jégsalátát csíkokra szeletelünk. A zöldségeket egy tálba helyezzük, rá a kockára vágott májdarabokat és a követkeő öntetel locsoljuk meg: mézet, mustárt, olajat, sót, borsot és pirospaprikát dolgozunk homogénné.
Ízelítőnek elég is ennyi, majd, ahogy növekszik a salátatáram leplek meg benneteket újabb finom receptekkel.
Addig is, ajánlok figyelmetekbe egy nagyon különleges könyvet, amibők én magam is gyakran merítek ihletet: Világkonyha – öt földrész 600 receptje. A receptek könnyen követhetők, legtöbbjük fényképpel illusztrált és szinte minden országból szemezgettek a gyűjtők.
Jó főzőcskézést! 🙂
Oldal ajánlása emailben
X